2. Fejezet - Az attrakciók szerepe az örökség-interpretációban

Az attrakció vagy vonzerő fogalma központi jelentőségű, hiszen mindazon megfoghatatlan és megfogható tényezők vonzerőnek tekinthetők, amelyek kiváltják a potenciális látogatók érdeklődését és utazásra ösztönzik őket.

Attrakciónak akkor tekinthetünk egy létesítményt vagy eseményt, amennyiben mind a helyi lakosság, mind pedig a turisták köréből képes látogatókat vonzani. A legtöbb attrakció elsősorban kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket kínál a látogatóknak szabadidejük élvezetes eltöltésére, de fontos célkitűzésként jelenik meg az oktatás, az ismeretek átadása, a látogatók attitűdjeinek megváltoztatása is, rendszerint szórakoztató formában (ennek a jelenségnek összefoglaló elnevezése az edutainment(szórakoztatva tanítás vagy tanítva szórakoztatás), amely az entertainment (szórakoztatás) és az education (oktatás) kifejezések összekapcsolása). Az attrakciók a látogatók elvárásainak, szükségleteinek kielégítésére megfelelő szintű és színvonalú szolgáltatáscsomagot kínálnak, lehetnek ingyenesek vagy belépődíj ellenében megtekinthetők. (Rátz, 2011 in.:Mihalkó, 2011). Az attrakciómenedzsment az attrakcióhoz érkező látogatók tájékoztatására,irányítására és koordinálására irányuló tevékenységeket foglalja magában.

Célja:

• Látogatók elérése és mozgásának koordinálása
• Információ nyújtása
• Egyedi, különleges élmény biztosítása
• Szemléletformálás, értéktudatosítás kialakítása

Az örökség bemutatás (interpretáció)„olyan folyamat, amelynek során egy-egy helyszín, vagyobjektum jelentőségét és értékeit közvetítik a látogatóknak annak érdekében, hogy azok élményeketszerezzenek, jobban megértsék a bemutatott örökséget, és jobb legyen a viszonyuk az értékek megőrzéséhez.

Az interpretáció elsődleges célja a látogatás élménnyé alakítása. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósulhasson, át kell gondolni az attrakció alapvető üzenetét, mondanivalóját, tárgyát, ezt témacsoportokra kell bontani és az egyes témákhoz hozzá kell rendelni mindazon módszereket és eszközöket, amelyek segítségével a látogató számára befogadhatóvá válik az attrakció üzenete. (Rátz,2011 in.:Mihalkó, 2011)

Az interpretáció legáltalánosabb megnyilvánulási formája a Küldetési nyilatkozat, más néven Misszió, mely bemutatja azt a kívánatos jövőbeli állapotot amit a szervezet szeretne elérni, és hogy milyen úton, milyen feladatok mentén kívánja végezni működését.

Példa: Az Iparművészeti Múzeum elsődleges célja az iparművészet alkotásainak gyűjtése, regisztrálása, dokumentálása, tudományos vizsgálata, a nemzeti kultúrkincs részeként való őrzése és bemutatása, s általa a tárgy- és környezetkultúra értékeinek közvetítése az oktatás, a nevelés, a közművelődés céljából. A múzeumi világ létének, mindennapi működési kontextusának megváltozásából következően az Iparművészeti Múzeum működési filozófiáját is újra kell gondolni, s a múzeumnak az új, 21. századi környezetben is definiálnia kell önmagát. Ennek az öndefiníciós folyamatnak az eredménye az Iparművészeti Múzeum működésében, azaz kiállítási, kutatási, gyűjteményezési és kommunikációs tevékenységében való megújulás. Ez a megújulás valójában visszatérés az Iparművészeti Múzeum alapításkori céljaihoz, melyek között a múzeum elsődleges feladataként fogalmazódott meg a korabeli iparral való kapcsolattartás, a régebbi korok technikai és formavilágát az ipar elé példának állító iránymutatás, a közízlés formálása és a művészi ipar termékei iránti kereslet kialakítása. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy legértékesebb gyűjteményeink egy jelentős része a múzeum alapításának korában kortárs művészeti alkotás volt. Ezért múzeumunk nagy értékű történeti tárgyi anyagának megőrzésén, fejlesztésén, kutatásán és bemutatásán, valamint a tárgyakat létrehozó korok és kultúrák megismertetésén túl feladatunk a mai, legtágabb értelemben vett tárgykultúra kutatása, gyűjteményezése és bemutatása is. Működési filozófiánk alapja a tárgykultúra stílustörténeti és technikai, innovációs fejlődési folyamatainak láttatása a középkortól napjainkig a múzeum gyűjtőköréhez és gyűjteményeihez kapcsolódva; a múlt láttatása utalásokkal a jelenre, a jelen és a múlt organikus összefüggéseinek rendszerében, és a jelenkori recepcióban, a múlt tárgykultúrájának jelenkori értelmezésében való segítség. Másrészt, a régebbi korok tárgykultúrájának 21. századi értelmezése mellett szeretnénk megmutatni azt is, hogy a régebbi korok tárgykultúrája, technikái és formavilága milyen előzményeken keresztül alakítja ki mai környezetünk tárgyi kultúrját, forma- és ízlésvilágát. Mindezzel hatni kívánunk a vizuális kultúra minőségére, szintjének emelésére. Az Iparművészeti Múzeum kiemelt feladata, hogy a mindenkori mában élve kapcsolatot tartson a kortárs iparművészet és formatervezés művelőivel, műhelyeivel és szakmai szervezeteivel, prezentációs, gyűjtő és kutató helye legyen ezeknek, feltárja és tudatosítsa a hazai és nemzetközi iparművészet és design terén zajló folyamatokat, s nem utolsó sorban, hogy gyűjteményeivel és könyvtárával inspirációs forrásul szolgáljon mindezen szakmák művelői számára, s értékmérővé válva tevékenységével hasson a kortárs iparművészet és design alakulására. Az Iparművészeti Múzeum ezáltal a művészettörténet kutatásának olyan laboratóriumává válhat, amely a régebbi korok tárgyi kultúrájának hagyományosan magas szintű kutatását kiegészíti a művészeti produktumok létrejöttének, megőrzésének és új szempontú magyarázatának aktuális kérdéseivel. (forrás:http://www.imm.hu/hu/contents/31,K%C3%BCldet%C3%A9snyilatkozat )

Az interpretáció alapelvei:

• Az érdeklődés, a figyelem megteremtése és fenntartásaérdekében a témát kapcsolatba kell hozni a látogatókkal

Ahhoz, hogy a látogatók aktív részesei legyenek az interpretációnak, fel kell kelteni és fenn kell tartani a figyelmüket, involválni kell őket. Meg kell találni azokat a pontokat, ahol a látogatók személyesen is kapcsolódhatnak, azonosulhatnak a témával.

• Az interpretáció több mint informálás. Az összefüggések a mélyebb tartalom bemutatására irányulnak

Az interpretáció nem silányulhat kommersz népszórakoztatássá, mert ebben az esetben elveszíti eredeti küldetését, a kultúra terjesztését, az örökség-értékek valódi tartalmának átadását. Az élmény-jelleg mellett (ami nem mehet a tudományos és kulturális igényesség rovására) fontos, hogy az interpretáció képes legyen a mentális feldolgozást igénylő üzenetek átadására. 

• Inspirál és provokál – ezáltal a látogatók látókörét szélesíti

Az interpretáció jó esetben nem kizárólag az adott örökség-érték bemutatására korlátozódik, hanem az adott témával kapcsolatos gondolkodási folyamatot is elindít, a témához kapcsolódó területekre is érzékennyé és érdeklődővé teszi a célcsoportot, újabb örökség értékek megtekintését is generálhatja.

• Attitűdöt és magatartást változtat

A hatékony örökség-interpretáció képes valódi értékrend és szemléletváltozást elérni a résztvevőknél, mert csak így képes megfelelni eredeti küldetésének.

• Emocionális hatást vált ki – érzékenyebbé válik a látogató bizonyos témákkal szemben

Az interpretáció nem lehet sikeres, ha a résztvevők, látogatók nem képesek a nekik bemutatott örökség-területtel érzelmileg azonosulni, ezt valamilyen okból nem tartják elfogadhatónak. Amennyiben az interpretációnak sikerül egyfajta pozitív attitűdváltozást elérni a célcsoport körében, úgy nagy eséllyel sikerül  

• Információ mennyisége és minősége kritikus kérdés, ezért célirányos, rövid, hatásos legyen(forrás:www.adam-europe.eu)

A korábbikban már említett és részletezett „időtényező felértékelődése miatt” fontos, hogy a célcsoport logikusan felépített, jól strukturált, könnyen dekódolható, alapvetően kulcsüzenetekből álló bemutató keretében kapja meg az adott örökség-érték megismeréséhez szükséges információmennyiséget.

A bemutatást végző személlyel szemben támasztott követelmények:

• Szakmai felkészültség
• Megbízhatóság
• Megértés
• Tolerancia
• Elkötelezettség
• Vidámság
• Kreativitás