3. Fejezet - Bor és gasztronómiai kultúrához kapcsolódó turisztikai termékek

A borturizmus turisztikai szektorban elfoglalt helyét és szerepét jól szemlélteti Dr. Várhelyi Tamásnak, a Borkultúra Központ munkatársának 2012-ben a www.turizmusonline.hu oldalon közzétett írása. „A borturizmus a borok kóstolása, fogyasztása, készítésének megismerése által motivált utazás. A pincelátogatások, a borkóstolás, a borral kapcsolatos események egyre sikeresebbek, de a borturizmus önmagán túl is jelentős mértékben hozzájárul a turizmus fejlődéséhez. A borturizmus hazai jelentőségét több tényező is alátámasztja. Magyarország jelentős hagyományokkal büszkélkedhet a borkultúra terén, ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen a világ borpiacán. Turisztikai desztinációként sikeresebb, mint borexportőrként. Ezért a magyar bor megismertetésének, a bormarketingnek a leghatékonyabb formája éppen a borturizmus kihasználása lehet. Ez természetesen pozitívan hathat a turizmus egészére, hiszen a turisztikai kínálatot szélesíti. A borturizmus azonban hozzájárul más turizmus-ágak fejlődéséhez is. Nyilvánvaló, hogy erősíti a minőségi gasztronómiai kínálatot – egyre-másra nyílnak minőségi vendéglők Badacsonytól Mádig. De emellett különleges hotelek is fejlődnek, ahol még a spa szolgáltatás is a borból, illetve a szőlőből készült termékeken alapszik. Örvendetes az ilyen wine-spa hotelek számának gyarapodása, amelyekkel ma már lassan Magyarország felzárkózik a nemzetközi élvonalhoz. Az ilyen spa-termékek azonban további lehetőségeket kínálnak: komplex turisztikai termékké fejlesztve, márkázva ezek lehetnének a magyar turizmus felbecsülhetetlen marketingértékű exporttermékei, amelyek a borokat, a borturizmust, valamint Magyarország vezető turisztikai ágát, az egészségturizmust és népszerűsíthetnék. Nyilvánvaló, hogy a borászatok egyenként se a fejlesztésekre, se a kész spa-termékek piacra vitelére nem alkalmasak, de egymással, valamint a fejlesztésekben kompetens szereplőkkel összefogva szép eredményekre lehet számítani. Amennyiben komplexebb hálózatok is alakulnak, akkor várható, hogy szervesebbé válhat a borturizmus és az egyéb turizmus-ágak kapcsolata, sikeresebbé az adott térség turizmusa, hiszen ma már a turizmus sikerének talán a legfőbb kritériuma a komplex kínálat kialakításának képessége. A borturizmus a gasztronómia és a spa mellett számos más turizmus-ággal is kombinálható, hiszen a helyszínekből következik a kiránduló turizmus fejlesztésének lehetősége, vagy említhető a szaporodó bor-múzeumok száma is. Természetes igény egy jó fürdő közelsége is. A borturizmus megtermékenyíti a hazai pálinkaturizmust is, ahol hasonló folyamatok mennek végbe.

A bor kitüntetett szerepe

A bor azonban az italok közül különleges helyet foglal el. Ennek több oka is van: az alapanyag, a szőlő különlegessége, a tradíciók, történelmi hagyományok, a készítéshez szükséges speciális szakértelem, a meglehetősen nagy minőségi különbségek, a sokrétűség, sokféleség, továbbá a gasztronómiával történő kiváló párosíthatóság. Ehhez járulnak a szőlőtermesztéshez, valamint borkészítéshez szükséges speciális feltételek: szőlőt csak speciális, megfelelő éghajlattal és talajjal rendelkező helyeken lehet megfelelő minőségben termelni, bort leginkább a mai városi ember számára kuriózumnak számító pincékben szokás érlelni és tárolni. Ezekhez ráadásul többnyire a vidéki élet, a kézművesség érdekessége is társul, illetve a borkészítéshez a borász speciális, intuíciót sem nélkülöző, a bort szeretők számára kifejezetten érdekes szakértelme. Mindezek következtében a bor termőhelye a bort szerető turisták számára turisztikai vonzerőnek számít.

Különösen igaz ez, ha ez a termőhely:

1. Híres, jó boroknak a termelési helye
2. Szép természeti környezetben található
3. Hagyományosan érintetlen, esetleg a turizmus igényei szerint fejlesztett infrastruktúra található ott (pl. látványpince, borvendéglő)
4. Érdekes eseményeket szerveznek (ezek közül értelemszerűen az egyik legérdekesebb maga a szüret)

Ha a termőhely közelében további számottevő turisztikai vonzerőt is találunk, akkor természetesen nagyobb eséllyel választják az odautazást a potenciális vendégek. Ha az út elsődleges motivációja a borral kapcsolatos, akkor borturizmusról beszélhetünk. Mivel a fentiek akár önmagukban is elég motivációt jelenthetnek, ennek tiszta formája is megfigyelhető. Emellett jellemző az is, hogy az elsődleges motiváció más, de a borturisztikai kínálat jól kiegészíti az elsődleges motivációt jelentő turizmusfajtát. A bor az a speciális termék, amely mind a helyi kézműves kultúra, mind a tömegkultúra, illetve a magas-kultúra része, termelőinek és fogyasztóinak köszönhetően.

A bor termelése ugyan lehet nagyüzemi jellegű, de a minőségi borok esetén még a mai napig jellemzőbb a hagyományos, kézműves jellegű szőlészet és borászat. A minőségi borok mellett a bortermelők piramisának alját a legtöbb tradicionális bortermelő országban a kis gazdaságok adják. Ezek a gazdaságok önmagukban is érdekesek a városi ember számára, de természetesen a kézműves borászkodás az, ami a borturizmus elsőszámú vonzerejét jelent.

A bor fogyasztása a tömegkultúra része. Ennek nagyon sok fajtája van, de egyértelmű, hogy a bort mindenki ismeri, és széles rétegek szeretik. Az iparosodott világban a bor tömegkultúrája a fogyasztók lakhelyéhez kötődik, és elsősorban a vendéglátó helyeken, illetve az otthon történő borfogyasztást jelenti. Azonban éppen ez teremti meg az igényt a termőhelyek, pincék meglátogatására, a borturizmusra.

A borturizmus sokfélesége

Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes típusokat, melyek legfontosabbjai közvetlenül vagy közvetve a bor kóstolásához kötődnek:

• pincelátogatás, borkóstoló (ezen belül pincében történő borfogyasztás, illetve minőségi, általában kóstolósoron alapuló borkóstolás)
• borút kialakítása, borkóstoló túra
• borászok szálláskínálata, vendéglátása
• borvendéglők borvidékeken
• bor és egyéb turizmus összekapcsolása (pl. wellness)
• borfesztivál
• szüret, szüreti fesztivál
• borértékelés, borvásár kereskedőknek
• borral foglalkozó civil és szakmai szervezetek utazásai
• gasztronómia
• borest, esetleg kulturális programmal, borbál
• újbor (Beaujolais, Márton nap)
• borakadémia, oktatás

Ezek közül a legtöbb borturizmus-fajtához társul, vagy társítható a gasztronómia is. Egy gasztronómiai estnek is elengedhetetlen eleme az ételekhez illő borok jelenléte, de ezeket többnyire a helyi lakosoknak szervezik, csak ritkán jelentenek turisztikai eseményt. A borturizmus révén azonban a turistáknak is bemutathatók a borokhoz illő gasztronómiai termékek. Ki kell emelni, hogy egyre több borfesztivál egyben vendéglátósok bemutatkozó-helyéül is szolgál. Összefoglalásként leszögezhető, hogy a borturizmus szerencsére nagy lépésekkel fejlődik Magyarországon, de éppen erre alapozva még számos lehetőség feltáratlan, illetve a mainál sokkal jobban kihasználható. Ezek közül a spa-termékek fejlesztése, a hálózatosodás elősegítése, valamint a komplex turisztikai termékek fejlesztése és együttes piacra vitele emelhető ki. (forrás: turizmusonline.hu)

A bortermelő vidékek és a termálfürdők szolgáltatásainak összekapcsolásával Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is létrehozhatóak olyan turisztikai termék-együttesek, melyek sikeresen pozícionálhatóak a borturizmusra fogékony vendégek körében. Nyíregyháza gazdag hagyományokra visszatekintő fürdőkultúrája és az itt működő fürdők mára elérték azt a szolgáltatásprofilt mely jól beilleszthetőek egy bor-alapú komplex szolgáltatáscsomagba. A fürdőkben „magas attraktivitású szabadidős-, és élményelemekkel egyedi, nagy vonzerejű kínálat valósul meg, a multifunkciós fürdő kínálata a térség fürdőkultúrájával összhangban van, családi programok alkalmas helyszínéül szolgál, kialakításával és szolgáltatásaival több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását biztosítja”. (forrás: www.termalfurdo.net/furdo/aquarius-elmenyfurdo-nyiregyhaza)

Releváns oldalak: http://termalonline.hu/furdok/nyiregyhaza-julia-furdo, http://www.sostort.hu/hu/furdok/hotel-furdohaz

A Nyíregyházától mindössze 32 km-re található Tokaj-hegyalja borvidék sok potenciális lehetőségeket hordoz magában a bor és a fürdőkultúra találkozására. lásd: www.tokajvilagorokseg.hu

A Tokaj világörökségi terület magterülete 8 települést (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj) és 6 világörökségi objektumot (Ungvári pincék (Sátoraljaújhely), Rákóczi pince (Sárospatak), Gombos-hegyi pincesor (Hercegkút), Kőporosi pincesor (Hercegkút), Oremus pincék (Tolcsva), Tolcsvai Bormúzeum pincéi (Tolcsva)) foglal magában. A védőterülettel együtt alkotják a kultúrtájat, amelynek kiterjedése összesen 88 124 hektár.

A terület a világ első zárt borvidéke volt, az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák. (forrás: www.tokajvilagorokseg.hu)

További potenciális lehetőség a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző pálinka-kultúra bemutatása. Az ágazat egyik fő szereplője a Tarpa Hungarikum Manufaktúra Kft. (www.tarpa.hu) A cég hagyományos lekvárok, biolekvárok és pálinkák, érlelt pálinkák, és biopálinkák termelésével és forgalmazásával foglalkozik.

 „Tarpa, a leggyümölcsösebb hely egész Szatmárban. Szántófölde kevesnek vagynak, azokat is az árvizek gyakran megfolyták,… a lakosok nem szántással, hanem gyümölcs hordozással keresik kenyerüket, melyből szép hasznot vesznek.” – áll az 1755-ből való írásban. A Tisza folyó partján fekvő 1000 éves történelmi múlttal rendelkező falu gazdálkodói az értékesítésen túl, házi készítésű eszközök segítségével a megtermelt gyümölcsök egy részét fel is dolgozták. Így válhatott méltán híressé már évszázadokkal ezelőtt a szatmári szilvalekvár, szilvapálinka vagy a zamatos dió. A hírnév, ha kissé megkopva is, a mai napig fennmaradt. Az utóbbi néhány évtizedben azonban a gyümölcsök egy részét kivágták, a feldolgozás eszközei elporladtak, a tradicionális receptek tudói megöregedtek vagy nem élnek már. Ennek a helyzetnek a felismerése vezetett a Tarpa Manufaktúra Kft. 1996. évi megalakulásához és a tarpai üzem megépítéséhez. Az alapítók elképzelése az volt, hogy hagyományos receptek alapján, olyan gyártási folyamatokat alakítsanak ki, mellyel a régióra jellemző alapanyagok /szilva, dió, meggy, akácméz/ felhasználásával, kiváló minőségű piacképes termékeket állítsanak elő. (forrás: tarpa.hu – cégtörténet és márkatörténet)

Szintén jelentős a tarpai Szatmár-Beregi Pálinka lovagrend működése. A hagyományőrző szervezet 2005 novemberében alakult Tarpán. Az egyesület alapítói számos területről verbuválódtak, többen közülük fő vagy mellékállásban gyakorlott pálinkakészítők, akad közöttük újságíró, polgármester, múzeumigazgató és kereskedő is. Egyvalami azonban összekötötte őket, az elkötelezettség a Szatmár-Bereg iránt, a hagyományok tisztelete, ez eredetvédett szatmári szilva és szabolcsi almapálinka minőségének a régi fényében való helyreállítása és minőségének folyamatos javítása. Az alakulásukkal párhuzamosan elfogadták a szervezet alapszabályát, amely meghatározta az egyesület feladatait is.

(forrás:  www.szatmaripalinka.hu )

Évente 3 ünnepséget tartanak:

• Tavasszal a Szilvavirágzás Ünnepét, Tivadaron
  http://www.szatmaripalinka.hu/lovagrend-rendezvenyei/a-szilvaviragzas-unnepe.html

• Ősszel a Szatmár Beregi Szilvanapokat - Az Új Pálinka Ünnepét, Tarpán
  http://www.szatmaripalinka.hu/lovagrend-rendezvenyei/szilvanap-uj-palinka-unnepe.html

• Télen a Luca Napi Pálinkaünnepet, Nyíregyházán

A borutak minősítési jelrendszere