4. Fejezet - Vallási tárgyú turisztikai termékek

A turisztikai vállalkozások társadalmi környezetének jellemző és aktuális trendje az emberek transzendencia és iránti igényének felerősödése, az élet rendezőelveinek a spiritualitásban történő keresése.  A valláshoz-fordulás jelensége mellett egyes társadalmi csoportoknál és korosztályoknál megjelent a „vallástalanodás” vagyis az Istentől vagy az Egyháztól való eltávolodás is. A vallási turizmusban rejlő lehetőségek ennek ellenére napjainkban egyre több desztináció figyelmét felkeltik, hiszen a vallásukat tudatosan nem gyakorlók is felkeresnek vallási témájú helyszíneket, épületeket, (templomok, zsinagógák) emlékeket. Ez kiterjed a vallási helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó események felkeresésére, valamint a zarándoklatokra egyaránt. Mindezek generálják és indokolják a marketingeszközök és menedzsmentmódszerek tudatos használatát. A vallás és turizmus kapcsolata legtöbbször valamely nagy (vallási vagy kulturális) egység megtapasztalásához, a hasonlóság, összetartozás megéléséhez kötődik (Pusztai, 2003 in.:Sulyok –Mártonné, 2014). A vallási helyek turisztikai célponttá válásában az élménytársadalom is fontos szerepet játszik (Korpics, 2003 in.:Sulyok – Mártonné, 2014). A vallási turizmus gazdasági-társadalmi előnyei között kell említeni – bevételtermelő képessége mellett, hogy egész évben vonzza a látogatókat. A vallási turizmus helyszínei emellett a turisztikai termék mivoltukból adódóan – valós élmények közvetítői is, életmódra kiható változások, komoly személyiségfejlődési, átalakulási pillanatoknak helyt adó terek (Sulyok – Mártonné, 2014).

1. ábra: A magyar népesség vallási megoszlása
(forrás: www.egyhazestarsadalom.hu)

A vallási célú utazások fő motivációját az adja, hogy a zarándokok zöme a desztinációk meglátogatásával valamilyen lelki élményre vágyik. A vallási turizmus számára a legnagyobb potenciális vonzerővel a kegyhelyek, a katedrálisok és apátságok/ kolostorok rendelkeznek amely vallásturisztikai látnivalók jelentős kulturális értéket is képviselnek (Irimiás–Michalkó, 2013).

Főbb katolikus ünnepeket lásd: www.katolikus.hu, főbb református ünnepeket lásd: www.reformatus.hu, főbb evangélikus ünnepeket lásd: www.evangelikus.hu, főbb zsidó ünnepeket lásd: www.zsido.com.

A vallási turizmushoz tartozó alapvető fogalmak:

Kegyhely: Katolikus zarándokhely, amelynek látogatásával teljes búcsú nyerhető.

Búcsú (indulgentia): A bűnért járó ideig tartó büntetés elengedése. A búcsú elnyerése egyházjogi és kegyelemtani feltételekhez van kötve.

Zarándoklat: Vallási hely, szent hely, kegyhely, kegyeleti hely hitbuzgalmi céllal történő felkeresése.

Búcsújárás: Katolikus hívők zarándoklata, célja a teljes búcsú elnyerése, amennyiben engedélyezett az adott templomban, illetve az adott alkalommal. Ez alkalommal szükség szerint szentgyónáshoz járulnak, áldoznak a szentmisén és a pápa szándékára imádkoznak 1 Hiszek egyet, 1 Miatyánkot, 1 Üdvözlégy Máriát és 3 Dicsőséget.

Zarándok: Minden ember, aki akár hitéleti, akár hitbuzgalmi, de lehet, hogy csak keresőként, kíváncsi emberként ellátogat egy szent helyre, betartva az általános emberi magatartásformákat.

Vallási hely: Bármely vallás által fontosnak tartott hely. Pl.: szentek szülővárosa.

Kegyeleti hely: Olyan emlékezési hely, amelyet az adott vallás tiszteletből azzá nyilvánított, vagy a közösség számára (fontos) valamilyen történelmi esemény vagy személyiség miatt azzá vált. Pl. Don-kanyar temetői.

Szent helyek: Azok, melyeket a liturgikus könyvekben erre előírt felszenteléssel vagyáldással az istentiszteletre és a hívők temetésére szánnak

Eucharisztikus kongresszus: Katolikus hívők évenként, 1 hétig tartó, különböző országokban, illetvevárosokban megrendezett, nagy tömegeket megmozgató az Eucharisztiaünnepe, amely keretében a világ minden részéről a hívők istentiszteleteken,találkozókon, rendezvényeken, konferenciákon vesznek részt.

Vallási találkozó: Az egyes vallások, vallási felekezetek tajgainak hitbuzgalmi célból és avallási közösség összetartozás tudatának az erősítése szervezett hosszabb,tömeges együttléte.

A zarándokút lebonyolítása során az alábbi fontos elemekre kell ügyelnünk:

Az út az elindulásától a hazaérkezésig szakrális légkörben kell, hogy történjék, Ez azt jelenti, hogy megélhető, keresztény, életszerű módon zajlik az út. Vegyük figyelembe, hogy a vallásos, hívő emberek is minden mindennap esznek, mindennap imádkoznak, vasárnap vagy ünnepen többet, finomabbat esznek, zarándokúton sokat, emelkedettebben imádkoznak. Legyen jelen kiegyensúlyozott ima, a beszélgetés, a szentmisén való részvétel, ismeretterjesztés, az elmélkedés.

A zarándokház kimondottan, illetve elsősorban zarándokok részére szolgál kápolnával együtt. Igazán kívánatos az lenne, ha minden esetben zarándokházban szállhatnának meg a zarándokút résztvevői, erre azonban nem mindig van lehetőség.

Rendkívül fontos a szállás fekvése. Ügyeljünk rá, hogy repülővel közlekedő csoportnál belvárosban legyen, jó közlekedési lehetőséggel. Buszos csoportnál busszal is jól megközelíthető legyen. Szintén fontos szempont, hogy a szállás jó helyi közlekedési lehetőséggel bírjon, továbbá ne legyen a szálloda biztonságilag kétes helyen, és vigalmi negyedben. Az éttermek kiválasztásánál könnyen elérhető, lehetőleg az ország étkezési hagyományait őrző, viszonylagosan olcsó kategóriájúak legyenek. A programokat illetően tudnunk kell, hogy természetes igény a látnivalók megtekintése. Pl. egy zarándok lehet, hogy csak egyszer jut el Rómába, de feltétlen szeretné megnézni a Trevi kutat. A kulturális kincsek nem rontják a zarándoklat hatékonyságát, hanem inkább lenyűgözik a zarándokot, Isten felé emelik a lelket, ezért fontos elem a zarándoklat látnivalóinál a bőséges ismeretterjesztő információ átadása. (Madari, 2012)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vallási turizmusa szempontjából kimagasló jelentősége van a Máriapócsi Szent Mihály kegytemplomnak, illetve az itt található Máriapócsi Nemzeti Kegyhelynek, mely híres Mária-búcsújáró kegyhely. A hely 1696-ban vált ismertté a könnyező Szűz Mária révén, amikor egy liturgia alatt a templomban a hívek arra figyeltek fel, hogy könnyezik a Szűz anya képe.

A Kegytemplom történetét, a zarándoklatok, búcsúk, liturgiák rendjét lásd: www.mariapocskegyhely.hu

A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért.

Ezt a bíró nem tudta kifizetni, így az ikont egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg és ajándékozta a templomnak. Valószínűleg ő íratta a kép aljára orosz nyelven a következő szöveget: .Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára..

1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.

1696. december 8-án jelent meg Pócson kíséretével a Tisza vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok. Megvizsgálta a táblakép épségét, s a lefolyó könnyeket egy kendővel maga szárította fel. A vizsgálatot másokkal is elvégeztette 300 ember jelenlétében, akik között luteránusok és kálvinisták is voltak. Az egyházi vizsgálatot Fenessy György egri püspök rendelte el. Az 1696. december 26-án megkezdett tanúkihallgatások jegyzőkönyvei 36 katolikus és protestáns tanú egyértelmű vallomását tartalmazzák a könnyezés hitelességéről. Corbelli tábornok sajátkezű nyilatkozatot küldött az egri püspöknek, a császárnak pedig jelentésében számolt be a könnyezés csodájáról (forrás: www.gorogkatolikus.hu)

További releváns honlapok:

www.templomut.hu/hu

Zarándoklat:

Kapcsolódó videók:

Mária út

Gyöngyök útja

Szent Erzsébet zarándokút

Zsinagóga