1. Fejezet - A turisztikai szolgáltatások helye a szolgáltatások között
1.1. A turizmus fogalma
Turizmus fogalmának egyszerű és könnyen értelmezhető változatát adja Glücksmann (in.: Fekete, 2006) aki szerint a turizmus a személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. Lengyel (1986) megfogalmazása szerint a turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkahelyén kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai, és szervezeti feltételek valamint szolgáltatások együttese.
Két formája van:
- Hivatásturizmus: A foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidős tevékenységek rendszere.
- Szabadidő-turizmus: A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye motivál. A turizmus önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükről máshová, de nem kereső tevékenység céljából hanem ott költik el pénzüket.
A turisták motivációja szempontjából alábbi turizmus fajtákról beszélhetünk:
- Pihenési turizmus
- Kulturális célú turizmus
- Társadalmi célú turizmus
- Sportturizmus
- Gazdasági célú turizmus
Politika-orientált turizmus
1.2. A turista, mint turisztikai szolgáltatások alanya
A turisztikai szolgáltatások központi elem maga „turista”, aki igénybevevője, fogyasztója és végső soron megítélője a szolgáltatások értékének, színvonalának. A turisták szükségletei, elvárásai és motivációi állandó változásban vannak, ezért elengedhetetlenek az attitűd és preferenciavizsgálatok, valamint az elégedettségi vizsgálatok. Ezek ismerete a tudatos turizmusfejlesztés és- szervezés fontos eleme, hiszen ahhoz, hogy a turisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó szervezetek hitelesen és meggyőzően kommunikálják szolgáltatásuk tényét és értékeit ügyfeleik részére, tisztában kell lenniük annak döntési mechanizmusnak a folyamatával, amely során az ügyfelek megismerik, megítélik, mérlegelik az adott szolgáltatáscsomagot. A turisztikai szolgáltatások igénybevétele, mint minden más szolgáltatás igénybevétele a szükségletekre és a motivációkra vezethető vissza. A fogyasztó által felismert szükséglet bizonyos mérték után már motivátorként viselkedik, vagyis az embert valamilyen céltudatos fogyasztói magatartás felé indítja, melynek célja a hiány és a motivátor megszüntetése.
A turisztikai szolgáltatások igénybevételét az alábbi motivációk generálhatják:
|
Motivációcsoportok illetve motivációk |
Megfelelő turizmusfajta-csoportok illetve turizmus-fajták |
|
Fiziológiai motivációk |
|
|
- pihenés (az erő fizikai regenerálása) - gyógyulás (a testi egészség helyreállítása) - sport (testi tevékenység) |
- üdülőturizmus - gyógyturizmus - sportturizmus (a szó passzív értelmében is) |
|
Pszichikai motivációk |
|
|
- kitörés a mindennapi elszigeteltségből - szórakozás - élmény iránti vágy |
- tulajdonképpeni élményturizmus, ahogyan a tanulási, üdülési és klubturizmusban előfordul |
|
Társadalmi motivációk |
|
|
- barátok és ismerősök meglátogatása - vidámság, társasági kapcsolatok - menekülés (a túlságosan civilizált mindennapoktól, visszatérés a természethez) |
- rokoni turizmus - klubturizmus - élménycentrizmus, pl. kempingturizmus - stb. |
|
Kulturális motivációk |
|
|
- más országok, szokásaik, hagyományaik és nyelvük megismerése - művészeti érdeklődés |
- utazás vallási okokból - tanulási célú turizmus |
|
Státusz- és presztízs-motivációk |
|
|
- személyes kibontakozás (képzés és továbbképzés) - elismerés és értékbecslés iránti vágy |
- üzleti és kongresszusi turizmus - pl. élményturizmus, de a kongresszusi turizmus is |
1. táblázat: A turisztikai szolgáltatásokat generáló motivációk
(forrás:Fekete, 2006)
Mindezek alapján az alábbi turistatípusokról beszélhetünk:
|
Turistatípus |
Jelszó |
Jellemzők |
|
pihenő turista |
nap, homok, tenger, menekülés a napi stressztől, nyugalmas, kényelmes szabadság, nem túl sok idegenszerűség, nem túl sok nyaralási mozgalmasság |
|
élményt kereső turista |
távolság, flört, vállalkozó kedv, változatosság, szórakozás, nagyvilági atmoszféra |
|
mozgást kereső turista |
erdő, túrázás, az egészség aktív elősegítése, természetkedvelő, gyógyüdülés |
|
sportoló turista |
erdő, verseny, fontos a hobby, vonzzák az erőfeszítések |
|
kalandkereső turista |
5/a típus: csak korlátozottan igazi kalandvágyó és egyedül járó, inkább egyszeri élményt keres bekalkulált kockázattal, személyes bizonyítás, rajongó, álmodozó 5/b típus: igazi kalandokra vágyó, akár a testi épségét és az életét is kockára tévő turista (túlélőtúrák, extrém sportok résztvevői) 5/c típus: katasztrófaturisták (árvizek és más természeti katasztrófáknál kíváncsiskodók, fényképezgetők…) |
|
tanulni vágyó, látni vágyó, vallási kötelezettségeinek eleget tevő turista |
tanulás, nézelődés, hitgyakorlás 6/a típus útikalauzok szerint gyűjti a látnivalókat és helységeket 6/b típus: az idegen világ új érzéseit, hangulatát gyűjti 6/c típus: természet, kultúra, természettudomány iránt érdeklődő 6/d típus: vallási-egyházi kötelezettségeit teljesítő |
|
volunturista, karitatív turista |
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében fellépő, a nyomor, éhínség, betegségek és katasztrófasújtotta országok, térségek lakosait adományokkal és önkéntes munkavállalással segítő „turista” |
2. táblázat: Az egyes turistatípusok
(forrás: Fekete, 2006)
Kulcsszavak:
Turizmus, Hivatásturizmus, Szabadidőturizmus, Turista, Turisztikai motivációk, Turistatípusok
Ellenőrző kérdések:
